A túlóra. Igen ez egy olyan kényes része a szakmának ami nagyon kényes és nagyon nehezen lehet kezelni egyes esetekben mindkét oldalon. Senki sem szeret túlórázni, de miért? A legtöbb esetben az emberek nem kapják meg a kellő kompenzálást a túlórákért, de vannak helyek ahol ezt a cégek kezelik. Ezzel hozzájárulnak saját és munkásaik jóllétéhez. A kompenzálás módját úgy kell meghatározni, hogy a dolgozó érezze azt hogy a munkája fontos és hogy számít mint egyén. Ez lehet anyagi, szabadnap, hivatalos elismerés, juttatás. Ezt a 2-100 emberes nagyságú cégeknél lehet megvalósítani, mivel itt még követhetőek az egyéni teljesítmények. Nagyobb cégek esetében érdemes lebontani kisebb egységekre a munkacsoportokat és azoknak egyéni "megfigyelőt" kinevezni.
Anyagi kompenzálás: Ez talán a legjobb és leghatékonyabb módja a túlóra jutalmazásának. A dolgozó megkapja azt a pluszt amivel hozzájárul egy nagyobb jó megvalósulásához.
Extra szabadnapok: egy hónap tulóráinak összeszámolása után egy 8 al való osztás után megkapjuk a fennmaradó szabadnapokat. Ezek jók mert kiadásukkal motiválhatóak a dolgozók. Tudnak pihenni, feltöltődni. A szabadnapok kivételét dolgozó/munkahely barátilag kell kiadni hogy ne legyen munkaerőhiány.
Minden esetben tiszteletben kell tartania dolgozó igényeit, mert csak így lehet olyan belső erős munkaerőbázist biztosítani amire bármikor lehet támaszkodni. Ha a dolgozó meg van becsülve jobban elfogadja azt ha túlórában bent kell maradnia és esetleg éjszakáznia, mert tudja hogy meg van becsülve azzal hogy szó nélkül jár a kompenzálás a befektetett munkáért és a közös jóért.
Minden esetben tiszteletben kell tartania dolgozó igényeit, mert csak így lehet olyan belső erős munkaerőbázist biztosítani amire bármikor lehet támaszkodni. Ha a dolgozó meg van becsülve jobban elfogadja azt ha túlórában bent kell maradnia és esetleg éjszakáznia, mert tudja hogy meg van becsülve azzal hogy szó nélkül jár a kompenzálás a befektetett munkáért és a közös jóért.
